Thorma János – Aradi vértanúk – A kiközösített kép
1896 tavaszán Thorma benyújtotta művét az új Műcsarnok Képzőművészeti kiállítására, de végül az utolsó pillanatban visszavonta kérelmét, mert rájött, hogy ezzel a rendezőbizottságot meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozza. A millenniumi kiállítás ünnepélyes megnyitóján nem lehetett volna
Hollósy Simon Petőfi illusztrációk
„Én magam dolgozom szakadatlanul! A Petőfin is. A Rákóczin… Mindenféle művészet – kompozíció, drámai koncepció csúf, hiú, hazugság. A magából születő egyszerű közvetlenség az egyedül, igaz művészet, a kifejezésben embert teremteni, amint az él, tájképet,
Kedves Olvasó!
A Festők a szabadban című regény azzal a szándékkal született, hogy egyedülálló könyvélményt adjon az olvasónak, és új ismeretanyaggal gazdagítsa a művészettörténet iránt érdeklődők tudástárát. A tudományos igénnyel íródott könyv személyes hangvételű, párbeszédekben gazdag, humoros írás, melynek
Nagybányai remekművek
Válogatás a nagybányai festőművészek legszebb műalkotásaiból.
Nagybányai portrék
Tekintse meg az alábbi fénykép és festmény válogatást a nagybányai festőkről, barátaikról, kortársaikról.
Újabb adalékok gertenyesi Hollósy Simon festőművész életrajzához
Szakál Aurél múzeumigazgató úr felkérésére 2022. szeptember 17-én előadást tartottam Hollósy Simon és a nagybányai festőiskola művészetéről a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban szervezett konferencián. Az alábbiakban láthatjátok a képanyagot és olvashatjátok az erről írt tanulmányt
Festők a szabadban szereplőlista
Hollósy Simon (1857 Máramarossziget – 1918 Técső) Főszereplő. Festőművész, tanár, iskolavezető. Münchenben nyitott festőiskolát 1886-ban, amit 1917-ig működtetett. Réti István és Thorma János hívására 1896-ban tanítványaival Nagybányára ment, ahova hat nyáron keresztül tért vissza diákjaival.
Felhasznált szakirodalom
Szatmár, valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e., Szatmár-Bereg megye alispánjának iratai (1868) 1872 – 1950, 43,04 ifm Palmer Kálmán: Nagybánya és környéke. 1894. Takáts Sándor: Komárom és vidéke. Nagybánya és vidéke hetilap. 1896
Kritika
https://moly.hu/konyvek/lang-kovacs-eva-festok-a-szabadban Kritika https://festokaszabadban.hu/bianka-kincsei/
Nótaszó
A Festők a szabadban nem csak festészetről szól, hanem a művészek legkedvesebb nótái is felcsendülnek benne. Ezekből állítottam össze ezt a válogatást. Hallgassátok meg, mert így jobban megérezhetitek a korszak hangulatát.
Hollósy Simon, a festőkapitány
Hollósy Simon, a regény főhőse nyomorúságos körülmények között tengődik a műkereskedések fellegvárában, Münchenben. Ám egy nap megismerkedik élete szerelmével, Käti Wallace-szal, és a lányról festett portréjával átütő sikert arat a Kunstverein kiállításán. Barátai bíztatására megnyitja
Réti István, az írnok
Réti István a nagybányai alapító gárda legfiatalabb tagja, a művésztelep írnoka. Rétire mindig lehet számítani, ha kell, Hollósy kedvéért még az óráját is zaciba adja. Legjobb barátjával, Thorma Jancsival folyton festői kalandok után kutatnak. Édesapja,
Csók István, a sáregresi molnárlegény
„Csók jókötésű, középtermetű fiú volt, akit az utca nevelt az életre, a malomkerék forgása ringatott álomba, és a nap első sugarai ébresztettek. Nem kellett félteni, ösztönösen elutasította a konzervatív fecsegést, és ötletes tréfákkal igyekezett ugratni
Grünwald Béla, a romantikus
Som községben született 1867. május 16-án Iványi-Grünwald Béla festőművész. Apja földbérlő volt, állattartással foglalkoztak. Fogékony gyermekéveit Som-Daránypusztán töltötte. Elemi iskoláit 1878-1882-ig a székesfehérvári piaristáknál, a gimnáziumot Budapesten végezte. 1882-ben beiratkozott a Mintarajziskolába, ahol Székely Bertalan
Hollósy Simon: Huszt vára, 1896
1895-ben Máramaros vármegye a Münchenben élő és dolgozó festőt, a máramarosszigeti születésű Hollósy Simont felkérte, hogy a vármegyei székház nagyterme részére fesse meg a huszti várat. Elnöklő alispán úr szerződésbe foglalta, hogy a festőnek 1200 foritnyi tiszteletdíjat biztosít,
Grünwald Béla – IV. Béla hazatérése a tatárjárás után
Grünwald Béla (Somogysom 1867. május 6 – Budapest 1940. szeptember 24.) Grünwald 1895-ben előleget kapott az államtól, hogy történelmi témájú képet fessen a millenniumi ünnepségre. Münchenben óriási műtermet bérelt a hatalmas festmény elkészítéséhez. Ekkor még
Ferenczy Károly – Hegyi beszéd
Bibliai tárgyú képsorozatának első darabja. Ferenczy sokat dolgozott a képen, nem csak ő hanem segédje Máncz úr, és az a 22 modell, akik órákon keresztül ültek mozdulatlanul a kép elkészüléséhez. A szereplők közül sokan ismert