Thorma János – Aradi vértanúk – A kiközösített kép
1896 tavaszán Thorma benyújtotta művét az új Műcsarnok Képzőművészeti kiállítására, de végül az utolsó pillanatban visszavonta kérelmét, mert rájött, hogy ezzel a rendezőbizottságot meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozza. A millenniumi kiállítás
Ferenczy Károly, a nemes
” A magyar művészetben ott áll ő is a vezérek közt, műveltségének csillogó, elegáns fegyverzetében, tehetsége és erkölcse nyugodt erejében. Célját ismerő értelem és magas fejlettségű etikája világítottak útján. Öntudat
Animációs kisfilm a nagybányai művésztelepről, készítette: Szabó Brigitta 2023
Kedves nagybányai művésztelep Rajongók! Néhány héttel korábban egy fiatal, tehetséges hölgy, Szabó Brigitta a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum, Mozgókép és Animáció szak frissen végzett diákja keresett meg, hogy figyelmembe
Könyvbemutató a ceglédi Szőnyi 130 című kiállítás kísérő rendezvényeként
FESTŐK A SZABADBAN – könyvbemutató / 2024.04.12. A nagybányai művésztelep illetve festőiskola a 20. századi magyar festészet legjelentősebb hatást gyakorló művészeti csoportosulása volt. Megalakulása igazi mérföldkő, egy új korszak kezdetének
Nagybánya az Art & Antique-on 2024
Péntek délután kilátogattam az idén 6. alkalommal megrendezésre kerülő Art & Antique kiállításra. A Bálna emeleti szintjét szövevényes labirintusként behálózó termekben a nagybányai mesterektől 13 darab festményre bukkantam. A galériák
Csók István, az életöröm festője
Csók István 1865. február 13-án született a Fejér megyei Pusztaegresen (ma: Sáregres), Somogy vármegyében, Csók Lajos, malomtulajdonos és Öreg Julianna legkisebb, ötödik gyermekeként. Anyai nagyapja Öreg János pátkai uradalmi molnármester,
Kedves Olvasó!
A Festők a szabadban című regény azzal a szándékkal született, hogy egyedülálló könyvélményt adjon az olvasónak, és új ismeretanyaggal gazdagítsa a művészettörténet iránt érdeklődők tudástárát. A tudományos igénnyel íródott könyv személyes hangvételű,
A könyvről írták
A könyvről írták: „A szövegbe bedolgozott korabeli kritikát, levelet, verset, és jól láthatóan a történeti hűség és az olvasmányosság közötti egyensúlyra törekedett. Az elbeszélés módja az utóbbi években egyre népszerűbbé
Festők a szabadban szereplőlista
Hollósy Simon (1857 Máramarossziget – 1918 Técső) Főszereplő. Festőművész, tanár, iskolavezető. Münchenben nyitott festőiskolát 1886-ban, amit 1917-ig működtetett. Réti István és Thorma János hívására 1896-ban tanítványaival Nagybányára ment, ahova hat
Nótaszó
A Festők a szabadban nem csak festészetről szól, hanem a művészek legkedvesebb nótái is felcsendülnek benne. Ezekből állítottam össze ezt a válogatást. Hallgassátok meg, mert így jobban megérezhetitek a korszak
Hollósy Simon Petőfi illusztrációk
„Én magam dolgozom szakadatlanul! A Petőfin is. A Rákóczin… Mindenféle művészet – kompozíció, drámai koncepció csúf, hiú, hazugság. A magából születő egyszerű közvetlenség az egyedül, igaz művészet, a kifejezésben embert
Nagybányai remekművek
Válogatás a nagybányai festőművészek legszebb műalkotásaiból.
Nagybányai portrék
Tekintse meg az alábbi fénykép és festmény válogatást a nagybányai festőkről, barátaikról, kortársaikról.
Újabb adalékok gertenyesi Hollósy Simon festőművész életrajzához
Szakál Aurél múzeumigazgató úr felkérésére 2022. szeptember 17-én előadást tartottam Hollósy Simon és a nagybányai festőiskola művészetéről a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban szervezett konferencián. Az alábbiakban megtalálják a képanyagot és
Felhasznált szakirodalom
Szatmár, valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e., Szatmár-Bereg megye alispánjának iratai (1868) 1872 – 1950, 43,04 ifm Palmer Kálmán: Nagybánya és környéke. 1894. Takáts Sándor: Komárom és vidéke.
Hollósy Simon, a festőkapitány
Hollósy Simon, a regény főhőse nyomorúságos körülmények között tengődik a műkereskedések fellegvárában, Münchenben. Ám egy nap megismerkedik élete szerelmével, Käti Wallace-szal, és a lányról festett portréjával átütő sikert arat a
Réti István, az írnok
Réti István a nagybányai alapító gárda legfiatalabb tagja, a művésztelep írnoka. Rétire mindig lehet számítani, ha kell, Hollósy kedvéért még az óráját is zaciba adja. Legjobb barátjával, Thorma Jancsival folyton
Csók István, a sáregresi molnárlegény
„Csók jókötésű, középtermetű fiú volt, akit az utca nevelt az életre, a malomkerék forgása ringatott álomba, és a nap első sugarai ébresztettek. Nem kellett félteni, ösztönösen elutasította a konzervatív fecsegést,
Grünwald Béla, a romantikus
Som községben született 1867. május 16-án Iványi-Grünwald Béla festőművész. Apja földbérlő volt, állattartással foglalkoztak. Fogékony gyermekéveit Som-Daránypusztán töltötte. Elemi iskoláit 1878-1882-ig a székesfehérvári piaristáknál, a gimnáziumot Budapesten végezte. 1882-ben beiratkozott
Hollósy Simon: Huszt vára, 1896
1895-ben Máramaros vármegye a Münchenben élő és dolgozó festőt, a máramarosszigeti születésű Hollósy Simont felkérte, hogy a vármegyei székház nagyterme részére fesse meg a huszti várat. Elnöklő alispán úr szerződésbe foglalta, hogy a
Grünwald Béla – IV. Béla hazatérése a tatárjárás után
Grünwald Béla (Somogysom 1867. május 6 – Budapest 1940. szeptember 24.) Grünwald 1895-ben előleget kapott az államtól, hogy történelmi témájú képet fessen a millenniumi ünnepségre. Münchenben óriási műtermet bérelt a
Ferenczy Károly – Hegyi beszéd
Bibliai tárgyú képsorozatának első darabja. Ferenczy sokat dolgozott a képen, nem csak ő hanem segédje Máncz úr, és az a 22 modell, akik órákon keresztül ültek mozdulatlanul a kép elkészüléséhez.