” A magyar művészetben ott áll ő is a vezérek közt, műveltségének csillogó, elegáns fegyverzetében, tehetsége és erkölcse nyugodt erejében. Célját ismerő értelem és magas fejlettségű etikája világítottak útján. Öntudat és akarat jellemzé az embert, művészi értékei azonban az ösztönös lelkiség mélységeiből gyöngyöztek föl a tudatosság napvilágára.”
(Réti István)
Ferenczy Károly, Apám síremléke
A művészettörténet világában időnként előfordul, hogy olyanok gyakorolnak nagy hatást, és érnek el jelentős eredményeket, akik szinte véletlenül kerültek a pályára, mint Ferenczy Károly, aki nem festőnek készült.
Freund Károly néven született Bécsben 1862. február 8.-án. Bánáti német család sarja. Édesanyja, Graenzenstein Ida nem sokkal Károly születése után meghalt. Károly bátyja, Ferenczy Ferenc színmű író lett.
Először Carolus Budapesten jogi, majd Magyaróváron mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Életében a fordulatot egy hölgy, Fialka Olga hozta el. Másodunokatestvére képzett művész volt, aki a bécsi akadémián tanult festészetet. A két ember között szövődő szerelem Ferenczy értékrendjét is átalakította. Együtt utaztak el 1884-ben itáliai tanulmányútra, és a következő évben összeházasodtak. Mindhárom gyermek művésszé vált: Valér festő, Béni szobrász, Noémi gobelinművészként élte életét.
Ferenczy Károly 1886-ban Münchenbe utazott, ami akkoriban Európa egyik legjelentősebb művészeti központja, ahova a kontinens minden részéről érkeztek művészjelöltek.
Ekkor már Közép-Európában is egyre vonzóbbá vált Párizs, és a festő egy rövid nápolyi tanulmányút után a francia fővárosban két évig a Julian Akadémián tanult tovább. Itt ismerkedett Grünwald Bélával és Csók Istvánnal, akikkel egy életre szóló barátságot kötött.
Ezután Szentendrére költöztek, ahol 1890-ben megszülettek az ikrek, Béni és Noémi.
1892-ben térnek vissza Münchenbe, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és körrel, de tanítványa sosem volt. Ferenczy finom úriember, mondhatni szöges ellentéte a bohém Hollósynak. 1896-ban családjával csatlakozott a Nagybányára vonuló festőcsoporthoz, s habár kezdetben csak egy nyarat terveztek Nagybányán eltölteni, de végül oly annyira megszerették a kis várost, hogy végleg ott telepedettek le.
Itt bontakozott ki Ferenczy Károly plein air festészete, aki néhány év alatt festészeti sikereinek köszönhetően a mozgalom vezéregyénisége lett. Képein a természeti elemek jelentősége megnőtt, a művek témái hangsúlytalanokká váltak – lényegében a tiszta látvány visszaadására törekedett a posztimpresszionizmus határán alkotó Ferenczy.
A Hegyi beszéd az első nagybányai nyáron készült. Ferenczy bibliai témájú festmény ciklusának első darabja. Ferenczy nem volt vallásos, valószínű felesége, Fialka Olga javasolta, hogy kezdjen bibliai témájú festmény ciklusba, s innentől kezdve minden évben készített 1-1 ilyen témájú képet. A Biblia téma lényegében ürügy volt, s a képen érződik is, hogy minimális jelzéssel utal pusztán a vallásos tartalomra. Nem érződik rajta vallásos érzelem.
Modelljeivel, segédjével kivonult a szabadba, Nagybányán a Virághegy fáinak árnyékában. Hogy ember és a természet harmóniáját megörökítse.
A kompozíció helyszíne a nagybányai minorita rendház szőlője, akkori nevén a Papok rétje. Krisztus tanítványai és hallgatósága a nagybányai emberekből verődik össze. A bányászok, földművesek között felbukkannak Ferenczy gyermekei, festőtársai, Krisztus figurájához pedig testvére, Ferenczy Ferenc ült modellt. A legkülönösebb szereplő a Krisztus mellett helyet foglaló páncélos vitéz. Ám épp az ő alakja fejezi ki legnyilvánvalóbban azt, hogy Krisztus tanításai korszaktól, helytől függetlenül is egyetemesnek tekinthetők.
1900-tól a napfény festése kötötte le érdeklődését, és egyidejűleg az emberalak és arc kifejezése vált lényegessé számára.
1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere.
1903-ban magániskolát nyitott Budapesten, majd 1906-ban a Magyar Királyi Mintarajztanoda tanárává; a tanodában alakrajzot és festést tanított. Ő lett a Nemzeti Szalon alelnöke és alapítója a MIÉNK-nek (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre)
Egyes művészettörténészek a fehérvérűséget, leukémiát említik halála okául. Amikor már nagybeteg volt, halála előtt még abban reménykedett, hogy ha kissé javul az állapota, kimegy Svájcba gyógyulást keresni. Erről az útitervről beszélt neki fia, Valér, amikor felgyógyulásához már nem volt remény, bizakodás látszatát keltve igyekezett felhangolni és azt mondta, rövidesen kimennek, és együtt fognak festeni. Ő bizakodónak látszott, megnyugodott ebben, de aztán hozzátette, mint ami a legfontosabb: «De nekem nem kell olyan vékony motívum!»
Felesége hosszú életet élt, bár mozgásszervi betegsége miatt évtizedekig szobafogságra kényszerült.
Ferenczy Károlynak sírdomborművét fia, Béni készítette. Ferenczy Béni a 20. századi magyar művészet egyik kiemelkedő egyénisége, a szobrászat mellett kiváló érem- és rajzművész is volt. A művész eredetileg az 1918-ban készített Szerelmespár című domborművét szánta apja sírjára, ám ennek bronzba öntésére már nem kerülhetett sor, mivel emigrálni kényszerült. A gipszdomborművet sok évtizeddel később, 2007-ben öntötték csak bronzba, és helyezték el a Pesti Vigadó épületének falán. A második világháború után ismét hozzálátott apja síremlékének tervezéséhez, ezt súlyos betegsége, agyi embóliája miatt kellett abbahagynia. Elveszítette beszédkészségét, felgyógyulva, bal kezével folytatta apja síremlékdomborművének készítését. A kivitelezés költségeit a főváros vállalta fel, így az emlék felállítására a festőművész születésének 100. évfordulóján került sor. Több műve bizonyítja tudatos kapcsolódását a művészet klasszikus tradícióihoz. Esetleg Réti hatása?
A domborművön egy térdére könyöklő nő ül, arcát kezén támasztja, maga elé néz, gondolataiba mélyed. Gyász, csendes belenyugvás, elengedés, emlékezés juthat eszünkbe a kompozícióról. Az ülő nő körül latin felirat: Caroli Ferenczy Pictori Amici Atque Civitas MCMLXI + MCMXVII Anno Aetatis L.
